YELLOW írta:
captainsun írta:
Szevasztok!
Segítségeteket kérem, egy BMW 318d az álmom. Most válok, vissza kell térnem az életbe.
Eddig Toyotám és Hyundai-m volt, de anyagilag kicsit viseltes lettem a tortúra miatt. Ezért le sem írom, most mivel járok, mert körberöhögtök...
A használtautó.hu-n van egy 2002. évjáratú, ezüst 318d, 1.719.000Ft-ért, magyarországi, a Wallisnál vásárolt, szervizkönyves, egy éves turbóval(?).
Ha megnéznétek és lenne építő, vagy allenkező véleményetek róla, esetleg alternatíva másik autó tekintetében hasonló árfekvésben, akkor megköszönném, ha megosztanátok velem. A touring kivitel is érdekel.
Nem ismerem a használtautó-eladás trükkjeit, nem akarok befürödni, egy szép és jó BMW-t szeretnék.
Előre is köszönöm mindenkinek!
reális lenne az ára, ha nem lenne a mostani gazdasági helyzet. így viszont drága szerintem.
http://www.hasznaltauto.hu/aut...8d-5743987
Yellow barátom!
Kérlek listázd ki a használtautón ennek az autónak megfelelő, többi kapható 318d-t.
Nyolc darab lesz összesen, jelen autó a lista alján vagy más néven az elején ha a legolcsóbb kapható autókkal kezdjük.
Nos az igaz hogy nyolc autó nem egy reprezentatív lista, de akkor is ez a kapható egyik legolcsóbb. Mit szeretnél még? Ilyenkor kellene még mondani a kedves érdeklődőnek, hogy ne a lista (árban) alját keresgesse, mert ott csak a hulladékokat fogja megkapni vagy legalábbis a potenciális betegeket. Ennek ellenére még drágának tartod? Mihez képest? Ne viccelj már kérlekszépen... Persze ezeket a olcsóbbakat is meg lehet nézni és dönteni, de általában a olcsó húsnak szokott híg leve lenni és ha valaki jót akar kénytelen fizetni is érte. (bár senki nem akar - mármint fizetni)
Aztán meg milyen válságról beszélsz? Szeretném felhívni a figyelmed, mert még fiatal vagy, hogy az elmúlt nyolc évben történtek (úgy 2010-ig) az volt minden, csak nem éppen a gazdaság fellendülése. (bár annak látszott)
A rendszerváltozástól, tehát 89-90-től egészen 2002-ig nagyjából azon a szinten ment a gépjárművek eladása, értékesítése, mint amire ismét beállt a piac 2010 után. Abban az időben úgy 1996-1999 között örült az ember, ha 100-110 darab autót eladott egy márkaképviselet, aki túllépte a 120 darabot az már isten volt. Emlékszem, mert ott dolgoztam ebben a környezetben. Ne beszéljünk prémium márkákról, mert teljesen felesleges, mondjuk egy átlagos márkáról beszélgessünk ford, renault, opel. Az opel esetleg azért ment kicsit jobban, mert több volt a céges flottavásárlás, de az is csak egy hangyakukit. Tehát ezek ez éves számok mentek per márkakereskedő per év. Akinek pénze volt nagy átlagban vállalkozások azok az akkor érvényben lévő adótörvények szerint tartós bérletre vagy lízingre vásároltak. Az éves autóeladás közel 80%-át tették ki ezek, mert kevés embernek volt készpénze autóvásárlásra. Példaként Ford Fiesta Ghia-t egyetlen egyet nem lehetett eladni, mert annyira drága volt a sima fapados Fiestához képest, hogy teljesen felesleges volt még mutatóba is rendelni. Legfeljebb a Ford Hungáriának volt céges autója ilyen, mert azok már akkor is csak a Ghia-t vették meg még akkor is. Aztán egyszer belép egy idősebb hölgy egy szemüveges fiatal hölggyel és közlik, hogy a leányzó az idén diplomázik és ők ígértek egyetlen lányuknak egy autót. A lány pedig szeretne egy Fiesta ghia-t metál bordóban automata váltóval, világos vajkrém színű belsővel. Neked mondom az volt az első és utolsó ilyen autó amit itthon eladott a Ford. Azt is hozzátenném mert más világ volt, hogy a fapados Fiesta CLX volt 1.800.000 mondjuk, akkor a Ghia már óriási pénz volt a maga 3.1 milliós árával. Aztán ami lényeges, hogy akkor abban az időben ami nem is volt ám olyan régen nem voltak az autók telepakolva, mert a magyar ember nem vette meg az extrákat. Ha valamelyikben volt szériában ABS vagy első elektromos ablakemelő annak már örültek és hidd el nekem nem voltak annyira kurvára elkényeztetve mint most hogy úgy érzik ők maguk a perzsa Shah és minden szar kell nekik az autójukba. De azóta a világ változott és ma már minden vacak szériában benne van egy autóban, amiről annak idején legfeljebb csak álmodni lehetett. Ezzel sincs semmi baj, más világ van már. Szóval változtak az igények és a körülmények, de egyvalami nem változott: a magyar átlagember pénztárcájának tartalma, mert bár összegben kifejezve több van benne, de nem ér többet mint annak idején. Node nem akarom húzni a rétestésztát, lehetne írni még estig....
Tehát mint kezdtem 2001-2002-ig nagyjából volt a lízing, a tartós bérlet és készpénz. Ha esetleg volt "spanod" a bankban akkor tudtál magadnak intézni személyi kölcsönt, de ennyi. Az akkori állapotok majdnem 100%-ban megfeleltek a mostani állapotoknak.
Aztán jött a "nagy fellendülés"....
(azt hozzáteszem, hogy a háttérben kinek is volt a 2002-2010 közötti időszak banki "forradalom" az ötlete nem tudom, tehát nem utalok egyik kormányra, bankra sem, mert ebből a szempontból ez most nem érdekes)
Ugye két ember vehetett ebben a csodálatos időszakban autót. A boldog és a boldogtalan. Ment ám a biznisz 8 évig, márkakereskedők nyitottak még plusz szalont megyénként, mert a vezérképviseletek kötelezték rá őket. Hatalmas forgalom volt az alkatrész kereskedőknek is, hiszen mindent lehetett hitelre vinni és ment is a buli. Ugyanígy voltak a használt-autós nepperek is, mindenki tömte a zsebét, mert dőlt a lé, a bankok óriási összegeket helyeztek ki és mindenki azt hitte ennek soha nem lesz vége.
Csak összehasonlításképpen: fent említettem az évi 100-110-es átlagot és ez a szám felugrott évi 800!!!! autóra per márkakereskedés per év szinten! Ment is a szekér. Élelmesebb értékesítők nyolc évnyi banki jutalékból simán hitelmentesen felhúzták a családi házukat és még futotta utazásra és sok minden egyébre, hiszen csinálták az új, a használt autó értékesítést is és mindenki vitte a cuccot. Mindenki elégedett volt, pörgött az új, a használt és az alkatrész-értékesítés is. Persze mindenki nem volt ilyen szerencsés, csak aki meglátta a lehetőségeket...
De aztán vége lett, közben pedig te felnőttél, mert az élet megy a szokásos kerékvágásban és minden kiforrja magát egyszer, az is ami mesterségesen volt gerjesztve. Na pukk, a lufi kipukkant. Azt külön elemezhetnénk, hogy a világgazdasági válság mennyire gyűrűzött ide be vagy mennyire sem, "mert ide aztán begyűrűzik minden". (Hofi)
A lényeg pedig hogy minden visszaállt oda, ahonnét elkezdődött. A világ jobbik felén már rég nincs semmiféle válság, csak megszűnt az az óriási pénzkihelyezési mizéria, mint ami ott is jellemző volt évekig. Ugyanúgy megy minden, mint előtte. Sokan hajlamosak elfelejteni, itt sem a válság miatt tört meg az autómizériás hajrá, hanem mert nem volt hosszútávon fenntartható ez az őrület, amit annak idején kevesen, de páran megemlítettek.
Annál többen felejtenek, hiszen elég csak ha holnaputánig gondolkodunk és tegnapelőttig emlékszünk vissza és akkor sok mindent be lehet cumizni. Itt már nem kell csodát várni, mert nem lesz. Persze majd hosszú évek vagy évtizedek múlva a bankok esetleg megint megszívatják a népet, mert addigra megint felnő egy másik generáció és megint nem fog emlékezni senki arra hogyan is történt minden 2002 és 2010 között.
Összefoglalva két dolgot akartam igazából mondani:
- a válságnak már vége, csak minden rá lehet fogni
- az autónak pedig ez az alsó árfekvése, így nem drága ez az ára, sőt ez is igen mérsékelt
(az pedig hogy lehet kurva olcsón hitelből bebukott autót is venni az más tészta, mint ahogy az is, hogy mindenki a saját igényeiből és zsebéből indul ki, bár nem hiszem hogy a bebukott autókat is nagyságrendekkel olcsóbban meg lehetne venni)
Szerk: nem szeretem mindig a totalcart, de azért vannak jó írásaik. Az egyik legutóbbi is bármennyire fáj az átlagnak ha kicsit sarkítottan is, de telitalálat:
http://totalcar.hu/magazin/vel...e_3._resz/
Utoljára szerkesztve (1 alkalommal): 2012. május 06. vasárnap, 16:52